A történelmi elõzmények
Az MTA KFKI AEKI egyike azoknak a kutatóhelyeknek, melyek Magyarországon legrégebben foglalkoznak ûrkutatással. Ennek eredményeképpen már mintegy negyven, az AEKI-ban készített magyar eszköz jutott geofizikai rakéták, mûholdak, bolygóközi szondák, emberes ûrhajók és ûrállomások fedélzetén a világûrbe. Az ûrkutató munka témái részben az intézet fõprofiljához kapcsolódnak, részben pedig olyan különleges méréstechnikákon alapulnak, melyekben az intézetnek hagyományosan nagy tapasztalata van. Az AEKI ûrkutatási tevékenysége a Sugárvédelmi és Környezetfizikai Laboratóriumban (SKL) - részben az Ûrdozimetriai Csoportban (ÛCs), részben pedig a Sugárvédelmi Kutatócsoportban (SKCs) - folyik.
Az Ûrdozimetriai Csoportban fejlesztett mûszerekkel az elmúlt közel négy évtizedben mértük a mikrometeoritek paramétereit, a földi ionoszféra jellemzõit, vizsgáltuk a napszelet, valamint a Halley üstököst és a Marsot körülvevõ plazmát. Két detektorunk a Rosetta ûrszondán úton van a Csurjumov-Geraszimenko üstököshöz, hogy majd annak felszínén vizsgáljon fizikai paramétereket. Világviszonylatban is egyedülálló fedélzeti dózismérõ berendezésünk (Pille) rendre továbbfejlesztett változatait 1980 óta alkalmazták és alkalmazzák orosz és amerikai ûrhajókon és ûrállomásokon, valamint a földi sugárvédelemben. Legújabb ilyen rendszerünk a Nemzetközi Ûrállomáson szolgálati eszközeként folyamatosan üzemel, Magyarország eddigi egyetlen hozzájárulásaként ehhez a hatalmas nemzetközi ûrlaboratóriumhoz. Hamarosan befejezõdik egy dozimetriai célú, háromtengelyû félvezetõ detektoros részecske-teleszkóp fejlesztése mûholdak, ûrhajók, ûrállomások fedélzetére.